Linkek a témában:
Video
Video összeállítás Szentgyörgyi Albert munkásságáról.
Szentgyörgyi Albert Emlékszoba
Szent-Györgyi Albert biokémikus, Szeged díszpolgára 1937-ben kapott orvosi Nobel-díjat. Az egyetlen magyar tudós, aki a világ legismertebb kitüntetését itthoni tevékenységével érdemelte ki. Betöltötte az Általános Orvostudományi Kar dékáni, a Szegedi Tudományegyetem rektori, a nevét viselő szegedi Rotary Klub elnöki tisztét. A város, az egyetem és a kar állandó kiállítóhelyként emlékszobát létesített.
Az 1911-ben készült műemlék-jellegű épületben található Diczfalusy Egon, Svédországban élő professzor által a Karnak adományozott prekolumbianus szobor- és használati tárgy gyűjtemény Dél-Amerikából. Az épület egyébként az Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalaként funkcionál. A kiállítás Szeged városa, a Móra Ferenc Múzeum, a Tudományegyetem és az Orvoskar együttműködésével készült. Szent-Györgyi Albert szobra a Dóm téri nemzeti pantheonban található.
Meghatározás
Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hall, Massachusetts, 1986. október 22.) magyar biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.
(wikipedia)
Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a lap.hu oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk!